Hagyományos élet- és nyugdíjbiztosítások SFDR szerinti, szerződéskötés előtti közzététele

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019/2088 rendeletének (2019. november 27.) (SFDR) 6. cikk (1) bekezdése szerinti, szerződéskötés előtti közzététel:

Az ESG rövidítés environmental (környezeti), social (társadalmi) és governance (vállalatirányítás) szavakból tevődik össze, és olyan célkitűzések és kritériumok összefoglalójának tekinthető, amelyek a társadalmilag érzékeny problémákra keresnek megoldást.

A kiindulópont az ENSZ által elfogadott 2015. évi egyezmény, valamint az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás (2016) voltak, amelyek pénzügyi területen jelenleg a pénzügyi szolgáltatók ESG szempontú döntéseinek közzétételére uniós szinten Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019/2088 rendelet (SFDR) szabályainak való megfelelést jelenti.

A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyása

A Biztosító a hagyományos élet- és nyugdíjbiztosításai alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során nem veszi figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat, e befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait. A termékek nem rendelkeznek fenntarthatósági célkitűzéssel.

A Biztosító hagyományos élet- és nyugdíjbiztosításai esetében a mögöttes befektetési eszközök nem elsősorban fenntarthatósági szempontok, sokkal inkább a biztonság, likviditás és értékállóság szempontjai alapján kerültek és kerülnek meghatározásra. A Biztosító a biztosítási díjakat a törvényi előírásoknak megfelelően biztonságos pénzügyi eszközökbe, döntően magyar államkötvényekbe fekteti annak érdekében, hogy a szolgáltatások garantált értékének kifizetését mindenképpen biztosítani tudja.

Az aktuálisan értékesített hagyományos élet- és nyugdíjbiztosítások:

• Pannónia Értékmegőrző 2016 Nyugdíjbiztosítás
• Pannónia Mentor Életbiztosítás
• Pannónia Alkony Életbiztosítás

Befektetési egységekhez kötött (unit-linked, UL) élet- és nyugdíjbiztosítások SFDR szerinti, szerződéskötés előtti közzététele

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019/2088 rendeletének (2019. november 27.) (SFDR) 6. cikk (1) bekezdése szerinti, szerződéskötés előtti közzététel:

Az ESG rövidítés environmental (környezeti), social (társadalmi) és governance (vállalatirányítás) szavakból tevődik össze, és olyan célkitűzések és kritériumok összefoglalójának tekinthető, amelyek a társadalmilag érzékeny problémákra keresnek megoldást.

A kiindulópont az ENSZ által elfogadott 2015. évi egyezmény, valamint az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás (2016) voltak, amelyek pénzügyi területen jelenleg a pénzügyi szolgáltatók ESG szempontú döntéseinek közzétételére uniós szinten Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019/2088 rendelet (SFDR) szabályainak való megfelelést jelenti.

A Biztosító a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéseibe való integrálásakor több magas szintű faktorra összpontosíthat, amelyek kizárólag fenntarthatósági kockázati jellemzők, és nem a befektetés kockázati profilját határozzák meg. Ezek:

1. Környezeti kockázat: az éghajlatváltozással kapcsolatos gyakori és súlyos események hatással lehetnek a termékekre és szolgáltatásokra, valamint az ellátási láncokra. Alacsonyabb környezeti terheléssel járó gazdasági folyamatokra való átállás az egyes kibocsátók esetén egyrészt jelentős fejlődési lehetőséget jelent, másrészt befolyásolhatja a kibocsátó eredménytermelő képességét, így hozamokra való hatása jelentős is lehet.
2. Társadalmi kockázat: pozitív és negatív tényezők széles köre, amelyek befolyásolhatják az egyes kibocsátók működési hatékonyságát és rugalmasságát, valamint a közvélemény megítélését és a társadalmi felelősségvállalást. Ezek a kockázatok jellemzően nem pénzügyi mutatókkal jellemezhetők, ugyanakkor a hozamokra vonatkozóan kockázatot hordoznak.
3. Irányítási kockázat: a döntéshozatallal kapcsolatos kockázatok magukban foglalják az egyes kibocsátók igazgatóságának függetlenségével és ellenőrzésével, illetve a könyvvizsgálattal és az adózással kapcsolatos kockázatokat. Mindezek akár jelentős mértékben is befolyásolhatják az adott kibocsátó profitabilitását. 
4. Szabályozói kockázat: a szabályozó hatóságok egyre erősebb és újabb ösztönzőket alkalmaznak a kibocsátók fenntarthatóság irányába való terelésére. A szabályozó hatóságok által alkalmazott ösztönzőrendszertől függően bizonyos szektorok vagy kibocsátók akár jelentős adminisztratív és egyéb költségekkel is szembesülhetnek. 

A fenntarthatósági kockázatok által a pénzügyi termékekre gyakorolt valószínű hatások lehetnek pozitívak és negatívak és egyaránt, befolyásolva ezzel a különböző befektetések hozamát. E tényezők relevanciája, súlyossága, lényegessége és időhorizontja termékenként jelentősen eltérhet.

A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyása

A Biztosító a befektetési egységekhez kötött (unit-linked, UL) élet- és nyugíjbiztosításaiban elérhető eszközalapok mögöttes befektetési eszközeinek kiválasztása során nem veszi figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat, e befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait. A termékek és az abban azokban elérhető eszközalapok jelenleg nem rendelkeznek fenntarthatósági célkitűzéssel

Társaságunk ugyanakkor elkötelezett a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényre juttatása mellett és nyitott olyan lépések megtételére, amelyekkel fenntartható befektetési célkitűzések előmozdítását segítjük elő. Befektetési egységekhez kötött (unit-linked, UL) életbiztosításaink egyik alapvető feladata, hogy befektetési lehetőségek (eszközalapok) megfelelő választékát és változatosságát tegye elérhetővé az ügyfelek számára úgy, hogy a Biztosító által megbízott Portfóliókezelő az eszközalapok mögöttes pénzügyi eszközeinek kiválasztására aktív vagyonkezelést, egy független adatbázis alapú „scoring modellt” alkalmaz (az eszközalapok döntő többségénél).

A céleszközök aktív vagyonkezeléssel, „scoring modellel” történő kiválasztása hozzájárul az átlagosnál magasabb hozampotenciál lehetőségéhez, továbbá a befektetéssel járó, különböző típusú kockázatok mérsékléséhez. Teszi ezt úgy, hogy több mutató együttes vizsgálata alapján a hosszú távon kiemelkedő teljesítményt produkáló befektetési eszközöket azonosítja. A Portfóliókezelő által alkalmazott rendszer többelemű, kellően diverzifikalt, folyamatosan változó összetételű eszközalapokat eredményez.

Figyelemmel kísérjük mindazon társadalmi, környezeti, valamint gazdasági folyamatokat, amelyek hatással lehetnek az eszközalapok mögöttes eszközeinek kiválasztása során jelenleg figyelembe vett hét teljesítmény-, illetve kockázati mutató értékelési rendszerének felülvizsgálatára, fenntarthatósági szempontú bővítésére, átalakítására.

Az aktuálisan értékesített befektetési egységekhez kötött (unit-linked, UL) életbiztosítások:

• Pannónia Nyugdíj Kötvény^E
• Pannónia Esszencia^E Befektetési Életbiztosítás
• Pannónia Euró Alapú Esszencia^E Befektetési Életbiztosítás
• Pannónia Klikk Életbiztosítás
• Pannónia Klikk Életbiztosítás nyugdíjbiztosítási záradékkal
• Pannónia Ametiszt Egyszeri Díjas Életbiztosítás
• Pannónia Euró Alapú Ametiszt Egyszeri Díjas Életbiztosítás
• Pannónia Gravis^E Egyszeri Díjas Nyugdíjbiztosítás