Fogalomtár
A biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső szerződő. Az ajánlat még nem szerződés, kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja, vagy az ajánlat felvételét követő 15. napig nem nyilatkozik (szerződés létrejötte).
Törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.
A unit-linked életbiztosításoknál a jövőben esedékessé váló biztosítási díjak eszközalapok közötti felosztási arányának módosítása.
A befektetési egységhez kapcsolt biztosítások. A befizetett díjakat a biztosító az ügyfél által meghatározott befektetésekbe (eszközalapokba) helyezi. A biztosítási szolgáltatás értéke a befektetések árfolyamától, vagyis az eszközalapok teljesítményétől függ.
A biztosítás a felmérhető kockázatok felosztásán alapuló és a hasonnemű veszélyközösség tagjainak hozzájárulásából képzett pénzalap; célja a jövőben bekövetkező biztosítási eseményekkel kapcsolatos anyagi szükségletek kielégítése és a kockázatok következményeinek kezelése.
A szerződő által fizetett pénzösszeg, amely a kockázatvállalás árát fejezi ki. Mértékét különböző statisztikákon alapuló kárvalószínűség határozza meg. A díjfizetési gyakoriság szerint beszélhetünk egyszeri és rendszeres biztosítási díjról.
A szerződésben rögzített olyan feltételezett jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén a biztosító a szerződésben rögzített biztosítási szolgáltatást teljesíti.
Az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. A kötvény tartalmazza a szerződés fő adatait (a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személyes adatai, a biztosító szolgáltatása, a biztosítás díja, utalás a szerződést meghatározó biztosítási feltételekre, záradékok).
A biztosítási szerződésben rögzített összeg, amelynek kifizetésére a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító kötelezettséget vállal.
Minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés – bármilyen okból – nem jött létre.
Akinek a személyére (életére) jön létre a biztosítási szerződés. A biztosítási összeg felvételére ő (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. A biztosított és a szerződő személye lehet azonos, vagy eltérő.
Az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás időtartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
Matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki.
Lehetőség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. Az időtartam változatlan marad, a biztosítási összeg azonban lecsökken.
Az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál.
Az élet- és betegségbiztosítások kockázat-elbírálását segítő kérdőív. A biztosított a valóságnak megfelelő kitöltésével tesz eleget közlési kötelezettségének.
A díjkalkuláció alapelve, mely szerint a bevételek jelenértékének várható értéke megegyezik a kiadások jelenértékének várható értékével.
Olyan életbiztosítási szerződés, amelynek szolgáltatását a biztosítási tartam végén teljesíti a biztosító a biztosított életben léte esetén.
Megfelelő jogosítványokkal rendelkező pénzügyi intézmények (alapkezelők, brókerházak, befektetési bankok) által kezelt vagyontömegek, melyeket meghatározott befektetési politikák mentén alakítanak ki. Céljuk előre lefektetett befektetési stratégiák mentén az elért hozam maximalizálása. Egy eszközalap irányulhat különböző pénzügyi instrumentumok (részvények, kötvények) vagy egyéb reálgazdasági eszközbe (ingatlan, árupiac) történő befektetésre. A unit-linked biztosítások esetén az ügyfelek díjait eszközalapokba fektetik és mint befektetési egységeket tartják nyilván.
Az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek értékének eszközalapok közötti arányának módosítása.
Olyan szerződés, amelyben a biztosítási esemény egy vagy több természetes személy (biztosított) halálával és az adott időpontban életben lételével kapcsolatos. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződés szerinti biztosítási összeget köteles kifizetni.
A szerződésben rögzített módszer a biztosítási szolgáltatás infláció miatti elértéktelenedésének elkerülésére, amelynek alapján a biztosítási díj és a biztosítási összeg meghatározott mértékkel nő. Ez a mérték általában az inflációtól függ.
A legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerződés, amelyhez kiegészítő biztosítások is köthetők.
A hitelintézet vagy a hitelező által – a tartozás biztosítékául – követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.
Az életbiztosítási szolgáltatásra jogosult, szerződésben megnevezett személy. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult a biztosított halála esetén esedékessé váló szolgáltatásokra. A biztosított életében esedékessé váló szolgáltatásra (pl. elérés) a biztosított a jogosult, ha nincs megjelölve külön kedvezményezett. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt írásban bármikor módosítható.
A főbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerződés. Ha a főbiztosítás megszűnik, általában a kiegészítő biztosítás is megszűnik annak megszűnésével.
A kárt okozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége (valószínűsége). A kockázatot káresélynek is nevezzük.
A kockázat-elbírálás a valós, tényleges egyedi kockázat meghatározása és összevetése a kalkulált átlagos kockázattal, célja az antiszelekció csökkentése, megszüntetése.
Olyan biztosítási szerződés, amely kizárólag a biztosított tartamon belüli halála esetére nyújt fedezetet. Az ilyen típusú szerződéseknek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke.
Az a befektetés tekinthető kockázatmentesnek, amelynek intézményi vagy egyéb garanciája van a futamidő alatt realizálható hozam elérésére. A gyakorlatban a rövidlejáratú kincstári papírok tekinthetők kockázatmentesnek.
Az életbiztosítási szerződések alapján a biztosító által maximálisan a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.
A biztosított arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a szerződéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt közölje a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. A biztosító az ajánlat aláírásától számított öt éven belül jogosult a kárigényt, közlési kötelezettség megsértése okán elutasítani.
A biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Például: elérési életbiztosítás.
A portfólió kifejezés többféle értelemben használatos, legtágabb értelmezésben vagyonösszetétel, azoknak a befektetéseknek az együttese (reáljavak, pénzügyi eszközök), amely adott magánszemély, vagy cég (jogi személy) tulajdonát képezi, de értelmezhető úgy is mint kötvények, részvények együttese, amelyet egy befektetésnek lehet tekinteni.
A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések újbóli hatálybaléptetése az eredeti tartalommal. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték.
A biztosítási szerződést megkötő és a díjfizetést vállaló természetes vagy jogi személy. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.
A biztosító által a tartalékok befektetésére vonatkozóan vállalt minimális hozamszint, melyet az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál figyelembe vesz. Mértékét jogszabály maximalizálja.
A term fix biztosítás esetén a biztosítási tartam lejártakor a biztosító a biztosítási összeget mindenképpen kifizeti a kedvezményezettnek (függetlenül attól, hogy a biztosított életben van, vagy nincs). A biztosítási jelleg abból fakad, hogy amennyiben a biztosított a díjfizetési tartam alatt meghal, akkor a biztosító átvállalja a biztosítás díját, azt nem kell tovább fizetni. Elsősorban a gyermek számára történő előtakarékosság egyik kedvező formája, hiszen a biztosított (pl. szülő) díjfizetési időszak alatti halála esetén is hozzájut a gyermek a szükséges biztosítási összeghez.
A befektetők általában számos, különböző eszközt tartanak portfóliójukban annak érdekében, hogy behatárolt kockázati szint mellett a lehető legmagasabb hozamot érjék el (kockázatok porlasztása). Ha az egyik befektetés rosszul teljesít, akkor annak veszteségét kompenzálhatja egy másik befektetés nyeresége.
Az életbiztosítási, egészségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy későbbi időponttól vállalja. A várakozási idő törvényi maximuma hat hónap.
Elegyíti az életbiztosítás két alaptípusát, a kockázati és elérési biztosítás szolgáltatásait. A biztosító a tartam alatti halál vagy elérés esetén teljesít haláleseti, illetve elérési szolgáltatást.
A vegyes típusú hitelfedezeti biztosítás lényege, hogy az ügyfél a hitelezőnek csak a kamatokat és a kezelési költséget, míg a biztosítónak a rendszeres díjakat fizeti. Az ügyfél vegyes típusú életbiztosításának biztosítási összege egyenlő a hitel összegével, a biztosítás kedvezményezettje a hitelező. A biztosítási esemény bekövetkeztekor (a biztosított halálakor, vagy a lejárat napján) a biztosító a hitel összegét kifizeti a hitelezőnek, törleszti a biztosított tőketartozását.
Az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.
Az életbiztosítási szerződések lejárat előtti megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító a szerződésben rögzített mértékben visszafizeti a díjtartalékot.
A típusszerződéseket kiegészítő, kétoldalú megállapodás, a biztosítási szerződés szerves része. A záradékolt szerződés tekintetében alkalmazandó feltételeket tartalmazza, amelyek a főszabálytól eltérnek.
